Ritka, amikor személyes sértettségemben készül el egy rajz. Az is ritka, hogy többmondatos bevezetôt írok a hülyeségeimhez. Most mégis ezt teszem, mert muszáj. Szeretnék én is, kipirult arccal ajándékot választani a szeretteimnek, ráérôsen, vagy legalábbis annyira ráérôsen, mint az átlag. De elvette tôlem ezt az egyszerû dolgot a marketing, azon belül is a menedzser-kaszt. Illetve 8 éve ezt teszik. Szeretném, ha ennek tudatában értelmeznétek ezt a következô rajzot. Azt gondolom, hogy semmi sem lehet annyira sürgôs, hogy…na mindegy.
Szétkapják csóri bulát.