Ismét gratula a Maestronak. Az ördög és a részletek, ugyebár: Ez tényleg Samick. A koreaiak szépen koppintják az összes híresebb formát, a Les Paultól a Stratóig, így a Gibson Flying V-t is, de ez a szögletes váll csak erre jellemző, a régi Gibsonok is picivel íveltebbek voltak. Hátha érdekelt valakit…
megnéztem, nem, a klipben egy frankó Gibson van. Csak a fehér koptatólap szögletes, maga a váll ívelt. Egyébként, aki már fogott ilyet, tudja, hogy a Flying V kizárólag színpadra való, pocsék a súlyelosztása, az arányai, stb. És furán is szól, mivel a rezgések nem úgy terjednek a testben, ahogyan kéne nekik. Annál már csak a 18 húros Gibson rossszabb, amit Page nyű a Stairway-ben, ilyeneken játszani maga a rémálom.
Rita nem halad a korral (…nem süt Váncza sütőporral…), polisztirol zéró riszájkling villák helyett a mai menő csedek bambusz étkészlet vesznek és azzal tolják be a tortát.
A polisztirol pont lehet full recycling.
Szét lehet szedni sztirol monomerekre, desztillálással megpuculni, és újra lehet polimerizálni ízlés szerint.
De inkább bambuszerdøre pazaroljuk a termøföldet, meg komposztálunk széndioxid és metán (s még annyi más érdekes) kibocsátással…
Nagyon más mozit nézünk, de sebaj. Itthon kizárólag a szelektív udvarokba bevitt hungarocellt (akinek ez a téma nem ismerős, az is polisztirol) forgatják vissza, a szelektív kukába kerülő PS kefíres dobozt, PS műanyag villákat, transzparens PS csomagolásokat (pl. édességeknél a nem PET átlátszó dobozok, márkát nem írok) nem. Megy az égetőműbe.
Látom, nem jártál Kínában – de sebaj. A bambuszt se nem értékes termőföldön, se nem kivágott erdők helyett ültetik, nem is kell, „őshonosan invazív”, ezért tökéletes alternatíva.
Komposzt – látom, nem nagyon ismered, de sebaj. A zöldhulladék (tehát nem a biogáztermelésre kialakított ipari üzemek, pl. élelmiszerhulladékra) hagyományos komposztálása alapvetően aerob folyamat, ezért metántermelődés nem jellemző. Szén-dioxidot pedig te is kibocsátasz…
A reciklálás döntés kérdése. A PS-habot könnyebb kiválogatni-külön gyûjtetni, mint tömör anyagokat. Németek próbálták a kezdeti lelkesedében külön gyûjteni a különféle mûanyagokat, de elég reménytelen volt.
A bambusz csak egy példa, hogy a „természetes” anyagok is környezeti erøforrást igényelnek. Vaktában nem lehet megmondani, hogy melyiknek lesz nagyobb lábnyoma, növényekkel megtermeltetni valamit/valaminak a kiindulási anyagát, vagy csak kémiával elôállítani. Még a „csak úgy” növø bambusz eltávolítása is szenet (humusz etc.) von ki a termøtalajból. Ha vissza tudnánk állítani a termøtalaj szerves széntartalmát, az igen jelentôsen csökkenthetné a légköri széndioxid mennyiségét. Sajnos, egy biomassza erømû ezért sem széndioxid-semleges – a talajból is haszál szenet, ha nem is közvetlenül.
Jó aerob komposztálás valóban nem termel metánt. De egy random szemétlerakóban lesz anaerob is, attól büdös és ereget metánt. A szennyvíztelepen legalább kontrolláltan csinálják, aztán részben fedezi az energiaigényt (a bambuszvilla is kiköthet a szennyvízben, sok helyen divat a konyhai darálómalac, amivel ezt is le lehet daráltatni).
Komoly, mert nem komálom a komolytalanságot…
1/ a polisztirollal kapcsolatban kifaroltál a válaszból. A műanyag PS villákat senki sem válogatja ki a szelektíven gyűjtött hulladékból kis hazánkban, ezért égetőmű, vagy deponálás. Rossz és rosszabb megoldás.
2/ a szárazföldi növények talajból történő szervetlen szénfelvétele HCO3- formájában sajnos csak töredéke a levegőből történő szénfelvételnek, ezért is tudnak nehezebben megélni a légkör melegedés miatt. Szerves szenet a klasszikus anyagcsere során nem vesznek fel, nem túl gyakori, hogy mondjuk a kukorica gyökere direktben hozzáférne szabad és kis molekulatömegű (=gyökértranszporttal, aktív enzimes transzportot igénylő) oligoszacharidokhoz vagy más szénforrásokhoz. A szárazföldi növények széntartalma döntő mennyiségben légköri eredetű. A „humuszt” nem veszik fel direktben. A humusz szerepe a talaj mikrobiomjának, vízmegtartó képességének és szerkezetének javítása. Természetesen hozzájárul a növények táplálásához is, de elsődlegesen nem a szén, hanem a vízen túl a N, P, S, Fe, K, Zn, stb. biztosítása/pótlása révén.
3/ a bambusz az egyik legjobb alternatíva az eldobható PS (=fosszilis eredetű szén) eszközöknél. Kínában a menzán a pálcikák fele bambusz, másik fele műanyag (ABS?) volt, egyik sem eldobható. Persze a fiatalok az eldobható (vékonyabb) bambusz formából naponta sokmillió számra használnak el, ami hihetetlen pazarlás, de amíg a Párt nem lép fel ez ellen (ezen a fronton az „empty plate policy” sem ment át teljesen, pedig 2016-tól nyomják), addig nincs változás.
3/ a komposztálást kicsit megkeverted. Az első kommentedben simán felvetetted a metánt, aztán visszakoztál. A „büdösség” nem az anaerob folyamatok mércéje. Hagyjál a kuka tetején (=aerob) egy rohadni induló krumplit két hétre, aztán próbáld meg a szagokat kiűzni a lakásból… A klasszikus anaerob büdösség (H2S) jó példája az M4-es 116-117 km-énél lévő gyár levegője – aki ismeri a Hungrana vs. Kall Ingredients full sztorit, az úgyis tudja, miről beszélek…
35 éve ballagtam, már akkor úgy énekeltük, hogy “Nostradamus toronyőr,
A mi házunk előtt is…
…
Fasztmolesztálsz senectutem,
Bayern München, Leverkusen…”
A többire nem emlékszem, tisztelt bíróság.
Magyar Pétert tudsz már rajzolni?
Ismét gratula a Maestronak. Az ördög és a részletek, ugyebár: Ez tényleg Samick. A koreaiak szépen koppintják az összes híresebb formát, a Les Paultól a Stratóig, így a Gibson Flying V-t is, de ez a szögletes váll csak erre jellemző, a régi Gibsonok is picivel íveltebbek voltak. Hátha érdekelt valakit…
Nem pont egy ilyen szerepel az Oasis D’you know what I mean klipjében, fekete-fehér design-ban?
megnéztem, nem, a klipben egy frankó Gibson van. Csak a fehér koptatólap szögletes, maga a váll ívelt. Egyébként, aki már fogott ilyet, tudja, hogy a Flying V kizárólag színpadra való, pocsék a súlyelosztása, az arányai, stb. És furán is szól, mivel a rezgések nem úgy terjednek a testben, ahogyan kéne nekik. Annál már csak a 18 húros Gibson rossszabb, amit Page nyű a Stairway-ben, ilyeneken játszani maga a rémálom.
Köszönöm az infót!
PIM
Pont ma nézem meg amikor a gyerekem 13-ik szülinapja van!!!
Nem értem a gyertyák számát.
A 6 cellába kevés lesz az öt gyertya.
A 13-hoz meg elég négy bit: 1101b.
Vagy hogy?
Es a paritas bit? Egy rendes nibble csak megerdemel annyit!
Rita nem halad a korral (…nem süt Váncza sütőporral…), polisztirol zéró riszájkling villák helyett a mai menő csedek bambusz étkészlet vesznek és azzal tolják be a tortát.
A polisztirol pont lehet full recycling.
Szét lehet szedni sztirol monomerekre, desztillálással megpuculni, és újra lehet polimerizálni ízlés szerint.
De inkább bambuszerdøre pazaroljuk a termøföldet, meg komposztálunk széndioxid és metán (s még annyi más érdekes) kibocsátással…
Nagyon más mozit nézünk, de sebaj. Itthon kizárólag a szelektív udvarokba bevitt hungarocellt (akinek ez a téma nem ismerős, az is polisztirol) forgatják vissza, a szelektív kukába kerülő PS kefíres dobozt, PS műanyag villákat, transzparens PS csomagolásokat (pl. édességeknél a nem PET átlátszó dobozok, márkát nem írok) nem. Megy az égetőműbe.
Látom, nem jártál Kínában – de sebaj. A bambuszt se nem értékes termőföldön, se nem kivágott erdők helyett ültetik, nem is kell, „őshonosan invazív”, ezért tökéletes alternatíva.
Komposzt – látom, nem nagyon ismered, de sebaj. A zöldhulladék (tehát nem a biogáztermelésre kialakított ipari üzemek, pl. élelmiszerhulladékra) hagyományos komposztálása alapvetően aerob folyamat, ezért metántermelődés nem jellemző. Szén-dioxidot pedig te is kibocsátasz…
De komoly itt valaki :-)
A reciklálás döntés kérdése. A PS-habot könnyebb kiválogatni-külön gyûjtetni, mint tömör anyagokat. Németek próbálták a kezdeti lelkesedében külön gyûjteni a különféle mûanyagokat, de elég reménytelen volt.
A bambusz csak egy példa, hogy a „természetes” anyagok is környezeti erøforrást igényelnek. Vaktában nem lehet megmondani, hogy melyiknek lesz nagyobb lábnyoma, növényekkel megtermeltetni valamit/valaminak a kiindulási anyagát, vagy csak kémiával elôállítani. Még a „csak úgy” növø bambusz eltávolítása is szenet (humusz etc.) von ki a termøtalajból. Ha vissza tudnánk állítani a termøtalaj szerves széntartalmát, az igen jelentôsen csökkenthetné a légköri széndioxid mennyiségét. Sajnos, egy biomassza erømû ezért sem széndioxid-semleges – a talajból is haszál szenet, ha nem is közvetlenül.
Jó aerob komposztálás valóban nem termel metánt. De egy random szemétlerakóban lesz anaerob is, attól büdös és ereget metánt. A szennyvíztelepen legalább kontrolláltan csinálják, aztán részben fedezi az energiaigényt (a bambuszvilla is kiköthet a szennyvízben, sok helyen divat a konyhai darálómalac, amivel ezt is le lehet daráltatni).
És a szenet még tárolom is biomasszailag.
Majd az örökösök visszajuttatják valahogy a körforgásba :-)
Komoly, mert nem komálom a komolytalanságot…
1/ a polisztirollal kapcsolatban kifaroltál a válaszból. A műanyag PS villákat senki sem válogatja ki a szelektíven gyűjtött hulladékból kis hazánkban, ezért égetőmű, vagy deponálás. Rossz és rosszabb megoldás.
2/ a szárazföldi növények talajból történő szervetlen szénfelvétele HCO3- formájában sajnos csak töredéke a levegőből történő szénfelvételnek, ezért is tudnak nehezebben megélni a légkör melegedés miatt. Szerves szenet a klasszikus anyagcsere során nem vesznek fel, nem túl gyakori, hogy mondjuk a kukorica gyökere direktben hozzáférne szabad és kis molekulatömegű (=gyökértranszporttal, aktív enzimes transzportot igénylő) oligoszacharidokhoz vagy más szénforrásokhoz. A szárazföldi növények széntartalma döntő mennyiségben légköri eredetű. A „humuszt” nem veszik fel direktben. A humusz szerepe a talaj mikrobiomjának, vízmegtartó képességének és szerkezetének javítása. Természetesen hozzájárul a növények táplálásához is, de elsődlegesen nem a szén, hanem a vízen túl a N, P, S, Fe, K, Zn, stb. biztosítása/pótlása révén.
3/ a bambusz az egyik legjobb alternatíva az eldobható PS (=fosszilis eredetű szén) eszközöknél. Kínában a menzán a pálcikák fele bambusz, másik fele műanyag (ABS?) volt, egyik sem eldobható. Persze a fiatalok az eldobható (vékonyabb) bambusz formából naponta sokmillió számra használnak el, ami hihetetlen pazarlás, de amíg a Párt nem lép fel ez ellen (ezen a fronton az „empty plate policy” sem ment át teljesen, pedig 2016-tól nyomják), addig nincs változás.
3/ a komposztálást kicsit megkeverted. Az első kommentedben simán felvetetted a metánt, aztán visszakoztál. A „büdösség” nem az anaerob folyamatok mércéje. Hagyjál a kuka tetején (=aerob) egy rohadni induló krumplit két hétre, aztán próbáld meg a szagokat kiűzni a lakásból… A klasszikus anaerob büdösség (H2S) jó példája az M4-es 116-117 km-énél lévő gyár levegője – aki ismeri a Hungrana vs. Kall Ingredients full sztorit, az úgyis tudja, miről beszélek…
Hmmm…a net „Operation empty plate”-ként hozza, 2013-ra. Akkor sajnos már 13 éve nem működik.
a GAUDEAMUS-t szinte hallom a vérhányósmetál stílusban
azért rita csak beindult az anesthetize-ra, lehet marad a műanyag villa.
a kis elemér lassan 24 volt lesz, kell neki a banzáj.
Belecsapott a húrok közé, oszt rögtön gombos lett a póló, bevágódott a leggings. R’n’R! \m/
Jobbos akku-torta?
Atom!
Porcupine Tree: Fear of a blank planet. Van ízlése a csávónak…
Könyörgöm! Milyen ízű egy akku-torta? És mépont akkut kap szülinapra?
Hát hogy arról menjenek a gyertyák. Tiszta sor.
12 Volt
Nehezen esett le a 12 volt, köszi, Mester!
12 volt.
Most már 13.
Ja bocs, lett hivatalos indokolás…
Gaudeamus. Hogy aura-farmol a kis brokkolifejű rajkó-skibidi-rizz.
35 éve ballagtam, már akkor úgy énekeltük, hogy “Nostradamus toronyőr,
A mi házunk előtt is…
…
Fasztmolesztálsz senectutem,
Bayern München, Leverkusen…”
A többire nem emlékszem, tisztelt bíróság.
EGYES SZÁM!!!!!
úristen, most esett le, hogy miért hálózsá meg anora :D
Lapraszerelt többesszám, neked kell összerakni :)