A második szövegváltozat megvan nekem is, Dobrai Árnyas Pál gyűjtéséből, aki Latorcán jegyezte le a dalt 1905-ben.
Szövegváltozat:
A Pegnitz partján álldogáll árván
a nagyfaszú molnár legény.
Gudrun szappanját, Gudrun szappanját
l’ejti és hajlik felé.
Szoknya fellebben a mázsányi seggen
s molnárunk robog felé,
hegyével szúrja tövig befúrja… stb.
G moll, lant és koboz. Gg-cc’-ff-aa-d’d’-g’, illetve dd’- Aa-dd’-Gg hangolásban.
A mű jól példázza, hogy a históriás énekesek a balladát több szöveggel is énekelték attól függően, hogy vásárokon, vagy nemesi termekben adták elő azt.
Őszintén remélem, hogy a két művészúr nem tervez közös koncertet, mert élvezhetőségét tekintve mind az „Ulrich szappanja”, mind a „Gudrun belei” valahová a mentolos-mákos birkapacal és a szalonsör között húzódó tartományra értékelhető.
A mentolos-mákos birkapac(c)al számos baj van, a mentol kezdve egészen addig, hogy a mák mindig bemennek a fogaim közé. Meg egyébként is, akinek akár csak egy marha is van, az inkább abból pacal magának.
Mivel a hangszer nyaka nem sima (végtelenszer diff.ható) átmenettel kapcsolódik a testéhez, hanem a vonalvezetésnek enyhe törése van, ezért bizony, bizony, valóban lanttal van dolgunk. Az elektromos voltát (mármint nem Alessandro mestert) illetően viszont még további kutatásokra lenne szükség, hiszen a hangszert a tyúkládával összekötő valami lehet ugyan főkábel, de a kor szokásainak technikai szokásai alapján fókabél is.
Mindenesetre valóban egy igazi ritkaságnak lehettünk itt tanúi, ami talán félúton helyezkedhet el az elektromos gitár és őse, a delejes koboz között.
…ráadásul D’Addario húrokkal (ld matrica, a csodafű meg a makelovenotwar között. Sőt, még potik is vannak rajta, bár a piköpöt nem látom. Lehet, hogy belsőmikrofonos, bár az nem az igazi.
Amúgy rejtély, honnan veszik a wattokat, talán izmos, helybeli parasztlegények hajtják a dinamót a másik szobában (mondjuk, az is még többszáz év, Ányos barátig – na jó, Siemens-ig)
Az erősítő meghajtásához szükséges wattokat a hangfalba börtönzött háziszárnyas szolgáltatja: a szárnyainak verdesésével keltett légáram apró szélkereket hajt meg, mely egy miniatűr dinamó által termeli a szükséges delejt.
A második szövegváltozat megvan nekem is, Dobrai Árnyas Pál gyűjtéséből, aki Latorcán jegyezte le a dalt 1905-ben.
Szövegváltozat:
A Pegnitz partján álldogáll árván
a nagyfaszú molnár legény.
Gudrun szappanját, Gudrun szappanját
l’ejti és hajlik felé.
Szoknya fellebben a mázsányi seggen
s molnárunk robog felé,
hegyével szúrja tövig befúrja… stb.
G moll, lant és koboz. Gg-cc’-ff-aa-d’d’-g’, illetve dd’- Aa-dd’-Gg hangolásban.
A mű jól példázza, hogy a históriás énekesek a balladát több szöveggel is énekelték attól függően, hogy vásárokon, vagy nemesi termekben adták elő azt.
A tyúktorzító frenetikus.
Elvenném az élét…..
Beszarok…. :D
Egyébként hogyan mondják svábul, hogy tizenévesek szövegelését a hozzájárulásuk nélkül felhasználni dalszöveghez nem pedofília?
Az első még elég kobzos dal, a második már legfeljebb dallamában hajaz rája. Gondolom más közönség igényeit kielégíteni született a két verzsön.
Viszont az „áldogáll”, az inkább lehetne „álldogál”, akkormá’. Helyesebb úgy.
Áll dogál? Annak semmiértelme… Helyes az: ál dog áll!
Őszintén remélem, hogy a két művészúr nem tervez közös koncertet, mert élvezhetőségét tekintve mind az „Ulrich szappanja”, mind a „Gudrun belei” valahová a mentolos-mákos birkapacal és a szalonsör között húzódó tartományra értékelhető.
Kátai Zoltán és Róka Szabolcs egész jól együtt tudtak játszani időnként:
https://youtu.be/atpHURQDGdQ?t=2241
Mi bajod a pacallal, Tibi?
És „nem tervez közös koncert”.
A mentolos-mákos birkapac(c)al számos baj van, a mentol kezdve egészen addig, hogy a mák mindig bemennek a fogaim közé. Meg egyébként is, akinek akár csak egy marha is van, az inkább abból pacal magának.
Oké, meggyőző érveket hoztál.
Zseniális. Az angol (nincs ellenükre a meleg sör) metál, azaz fém-bárdok ale-ét nem vehetik el! Majd par ipán távoznak.
Áéjlel érkezem…
És így aztán megmaradt az ALE… kis jött Ulrich bele.
Leckte Stein? Igen, de csak nyáron. Télen odafagyna.
Művészetek völgye?
„SUMMER 1073 FESTIVAL”
Ez egy korai Jólesz-fordítás.
Elektromos lant.
Hahhh.
Jól látja, kolléga!
Mivel a hangszer nyaka nem sima (végtelenszer diff.ható) átmenettel kapcsolódik a testéhez, hanem a vonalvezetésnek enyhe törése van, ezért bizony, bizony, valóban lanttal van dolgunk. Az elektromos voltát (mármint nem Alessandro mestert) illetően viszont még további kutatásokra lenne szükség, hiszen a hangszert a tyúkládával összekötő valami lehet ugyan főkábel, de a kor szokásainak technikai szokásai alapján fókabél is.
Mindenesetre valóban egy igazi ritkaságnak lehettünk itt tanúi, ami talán félúton helyezkedhet el az elektromos gitár és őse, a delejes koboz között.
…ráadásul D’Addario húrokkal (ld matrica, a csodafű meg a makelovenotwar között. Sőt, még potik is vannak rajta, bár a piköpöt nem látom. Lehet, hogy belsőmikrofonos, bár az nem az igazi.
Amúgy rejtély, honnan veszik a wattokat, talán izmos, helybeli parasztlegények hajtják a dinamót a másik szobában (mondjuk, az is még többszáz év, Ányos barátig – na jó, Siemens-ig)
Az erősítő meghajtásához szükséges wattokat a hangfalba börtönzött háziszárnyas szolgáltatja: a szárnyainak verdesésével keltett légáram apró szélkereket hajt meg, mely egy miniatűr dinamó által termeli a szükséges delejt.
– Anyu, anyu! Képzeld, feltaláltam a dinamót!
– Tudom, tudom, Ányos…!
Nem tudtam nem észrevenni a kakast az erősítőben. Onnan van a decibel.
Hogy ez olyasféle variáns mint a
„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;”
mega
„Ég a napmelegtől a kopár sík szarja,
Redves faszát Toldi biz’ igen vakarja.”
Nekem speciel a második variáns jobban tetszik.
Illetve hogy, lehetne-e esetleg egy bővebb kifejtést kérni Gudrun huncut szappanjáról?
Az eredeti weboldal már megszűnt, de az archive.org még őrzi:
https://web.archive.org/web/20190428064308/http://dtp.atomki.hu/~ecsedi/Lowy/
https://grin.hu/mindburp/selyempapir/dtp.atomki.hu/_ecsedi/Lowy/
Tyúkos erősítő!!!
Talán új Libamez termék?
Ami azt bizonyítja, hogy már akkor létezett a Tik-Tok. A tiknak a tokja.
Aszongya Jólesz György…
Őt én is ismerem :-D
Miért van az, hogy a szöveg a Cseh Tamás nevű nagyobbatka hangján penderül dobhártyámon keresztül agyvelőm sűrűjébe?
Mert az úgy elveszi az élét (éééééérted…. :-))) )
Modern korunk minnesangerei…