Nem semmi ez a kasztosodás a munkásosztályon belül. Ha a vízvezetékszerelő ennyivel többre tartja magát, mint egy ács, akkor hol lehet a hierachiában a tévé-, rádió- és mosógépszerelő?
A rendőr-postás-vasutas klasszikus rangsor után következnek a népi folklórban, de mióta vannak informatikusok, azóta állítólag kemény utcai harcok dúlnak bizonyos ős-pozíciókért. Mivel én a hierarchia legalján vagyok, nekem nem kell ezt értenem, de elég jó rálátásom van és röhögni kínomban is szabad.
A tévészerelő már a legalján, mert a sok LCD, meg ledes vagy milyen képernyőt már a márkaszervíz se tudja lassan javítani. A régi katódsugárcsöves tévéken még volt mit javítani. A mai tévék árammal, és fekete mágiával működnek. A rádiószerelő meg szerintem teljesen kihalt. Az utolsó, öreg rádiószerelőt még talán mutogatják valami vidéki skanzenben, de csak messziről.
A régieknél volt nagyfesz meg képcső, tehát szikraeső, durranás, konfetti, tűzijáték, görögtűz… minden volt. Egy ünnep volt, akár szilveszterkor. Csak mondjuk ilyenkor aki józan volt, az is ordított.
Ma már uncsi az egész. Csak akkor van egy kis durranás, ha a tápegységben eldurran egy elkó.
Nem értek hozzá, de akkor most felvilágosultam, hogy az új tévéknek nagyobb a füstje, mint a lángja. Gondolom pont ezért van rajta kevesebb javítanivaló is. Meg mert a tévészerelő nem ért a mikroelektronikához.
Többszörös folytatás, mert szerintem ez a szakember űzte ki a gonoszt a nagymellű hölgy szifonjából is. Meg persze a célközönséges nyomdászost is ez folytatja. Összefutnak a szálak.
Jó lett?
Egy darabig örökös!
Nem semmi ez a kasztosodás a munkásosztályon belül. Ha a vízvezetékszerelő ennyivel többre tartja magát, mint egy ács, akkor hol lehet a hierachiában a tévé-, rádió- és mosógépszerelő?
A rendőr-postás-vasutas klasszikus rangsor után következnek a népi folklórban, de mióta vannak informatikusok, azóta állítólag kemény utcai harcok dúlnak bizonyos ős-pozíciókért. Mivel én a hierarchia legalján vagyok, nekem nem kell ezt értenem, de elég jó rálátásom van és röhögni kínomban is szabad.
A tévészerelő már a legalján, mert a sok LCD, meg ledes vagy milyen képernyőt már a márkaszervíz se tudja lassan javítani. A régi katódsugárcsöves tévéken még volt mit javítani. A mai tévék árammal, és fekete mágiával működnek. A rádiószerelő meg szerintem teljesen kihalt. Az utolsó, öreg rádiószerelőt még talán mutogatják valami vidéki skanzenben, de csak messziről.
A mai tévék füsttel működnek, legalábbis amikor kijön belőlük a füst, akkor már nem működnek tovább.
A régieknél is ez volt a helyzet, nem?
A régieknél volt nagyfesz meg képcső, tehát szikraeső, durranás, konfetti, tűzijáték, görögtűz… minden volt. Egy ünnep volt, akár szilveszterkor. Csak mondjuk ilyenkor aki józan volt, az is ordított.
Ma már uncsi az egész. Csak akkor van egy kis durranás, ha a tápegységben eldurran egy elkó.
Nem értek hozzá, de akkor most felvilágosultam, hogy az új tévéknek nagyobb a füstje, mint a lángja. Gondolom pont ezért van rajta kevesebb javítanivaló is. Meg mert a tévészerelő nem ért a mikroelektronikához.
Kijött a Sönt bácsi az oszcilloszkópjával, és megkereste, melyik cső mondta hogy csá. Kicserélte átalányba. Most meg? Kuka, végy újat.
Vagy megnéztük, melyik nem „világít”, oszt kicseréltük. Sönt bácsi addig fröccsözhetett a krimóban.
Folytatásos eposz! LÁV!
Ez már egy folytatás, itt az előzmény: https://napirajz.hu/premium-betutipus/
Már el is feledtem az instant beszólást: „A Csótány Gusztira gondoltam, de akkor maga is.”
Inkább ez:
https://kereso.napirajz.hu/cc/205.jpg
Többszörös folytatás, mert szerintem ez a szakember űzte ki a gonoszt a nagymellű hölgy szifonjából is. Meg persze a célközönséges nyomdászost is ez folytatja. Összefutnak a szálak.
Mégse hiába öltözött ki!
Na kérem, a Kati lánya munkába állt?
Ismertem vegyész kisvállakozót, aki a gubacsi úti lányokat a laborba vitte – elmosogatni a készülékeket :-D
Amúgy: E!
Időm rengeteg. Várom a többi részét.