Az az allvanyos furogep a nenin mindent visz, egyebkent ahogy itt Diosgyorben mondjak a tul okoskodoknak, a szarod is le van szarva, hat meg a velemenyed, ugyhogy Grafit uber alles, a tobbi meg beoszthatja a sajat teljesitmenyet, 17k rajongo mellett elfernek boven a ‘savanyu prudparasztok’ is
Szaszi, teljesen igazad van. Mit csináljak? Mondj valami okosat. A Patreonról le fogom venni azt a mondatot.
Ezen felül tényleg erdekel, a helyemben mit csinálnál? Tizenhat év után? Jó. Ne legyen több. Megélek másból.
Ver az élet amúgy is, nekem ez nem kell, hogy pár havonta jöjjön valaki és az orrom alá dörgölje, hogy kurva vagyok. Igen, kurva vagyok. Meg lehet baszni a pénzért. Igazad van. Ér.
Az miért kurvaság, hogy meg kell élned valamiből? Az összes szolgáltató abból él, hogy odatartja a pénzért. Ad valamit. Te is adsz nekünk, plusz ingyé’ is. Tehát megvan az az elv, hogy „adjátok meg a császárnak, ami a császáré és adjátok meg az Istennek, ami az Istené” – valahogy így szól.
Az, hogy az irigy faszok meg kurváznak? Ugyan, MINDEN nő kurva – aki nem velem baszik. E?
Persze. Ezt a témát már huszonötezerszer átbeszéltük. Nyilván folytatom tovább, óvodás korom óta hülyeségeket rajzolok. Az fáraszt már kurvára, hogy valaki, akiről nem lehet mást tudni, mint a nickjét, szemrebbenés nélkül rántja le a vizeslepedőt és lóbálja a mutatóujját. Mire fel? Meg miért? Meg minek? Ha valami zavarja, menjen el.
Igen, ez sajnos az internet velejárója, hogy mindig a hangos kisebbség az, ami véleményt nyilvánít, illetve az ember egyébként is hajlamos a rosszra odafigyelni.
Az 1-2 havonta valamit beugató komment sokkal jobban fáj/szembetűnő, mint a tartalmat teli szájjal, arcukon boldog mosollyal fogyasztó tömegek, még ha utóbbiakból ezerszer, tízezerszer is több van. Szeretünk Grafit! Nyilván a beugatás nem nekünk fáj, így demagóg lenne azt mondani, hogy engedd el, de amíg szar van, veréb is van, vagy mi.
Szaszi, amúgy meg ha Grafit top 10 twitch streamer lenne, vagy NERes bennfentes, akkor megérteném, hogy valaki az anyagiakkal jön, de ennyire ne legyünk primitívek már. Ha zavar, hogy megélni próbál annak ellenére, hogy elárasztod támogatásod minden formájával (főleg anyagival, persze), akkor ne támogasd és kész. Neki ugyan nem lesz jobb (sőt, jól megmutattad neki, hogy milyen fontos vagy az életében!), de legalább neked is egy frusztrációval kevesebb lesz, sőt, nekünk is, mert nem kell olvasnunk. Ha meg nem ez a helyzet, akkor gondold végig egy derűs napon, hogy miért is támogatod, és cs. j. b…. E!
Még talán annyi, hogy akinek tényleg szorulása van, ki akar törni belőle a vad, fékezhetetlen kritika Grafit művei kapcsán, akár építő jelleggel is, az nyugodt szívvel írhatna neki e-mailt, ott a címe, elérhető a menüből. Anno valaki pont az „Itt mögöttem” kapcsán szólt neki, nyugodt hangnemben, hogy a vegyület, amelyet a rajz említ, nehezen ég, én is ezért cseréltem le a francia verzióban dietil-éterre.
Ja, de e-mailben írni nem lenne nyilvános fikázás…húú, akkó’ inkább marad a kommentsor.
Gratula.
Nem szégyen a szakértőktől tanulni, nem érthet mindenki a kémiához, oszt’ nem akartam, hogy egy croissant-szájú francia rám szóljon, nem is érti a sztorit, mer’ a klórmetilén rosszul ég. Grafit beleegyezett, a fordítás elkészült, a rajz (Derrière moi) meg szétütött a helyiek közt – a spanyol csávó saját röhögőgörcsöt kapott! Epic.
Grafit egyik rajzát ( https://napirajz.hu/itt-mogottem/ ) idén februárban, az ő engedélyével, franciára fordítottam és kiraktam a kinti munkahelyemen a kávéfőző fölé ( ergo, frekventált helyre). Apropóként az szolgált, hogy végighallgattam egy szerencsétlen spanyol posztdok telefonos „beszélgetését” a kinti biztosítók egyik mintapéldányával, dettó á la „itt mögöttem”. Azt mondták a kintiek, tök megszokott szitu kinn is, de nem emlékeztek egyetlen karikatúrára sem, amely ezt feldolgozta volna. A rajz mai napig kinn van, egyedüliként a helyiségben.
Ez a zseniális Grafitban, ahogy a nagy humoristákban is, észrevenni a megszokottban a humort, kiemelni azt, ami felett az átlag elsiklik – amúgy ez utóbbi a tudományban is elég fontos.
Szóval, nekem a napirajz valami olyan „magyar” dolog, amire külföldön is vigyorogva gondolok, és látom, hogy nem kis részben teljesen más kultúrkörből érkezők is vevők rá. Hogy a magyarok egy része fintorog, beszól, fikázik, nos, megszokott, hiszen magyarok. Kérlek Grafit, lépj túl rajta, egyik füleden be, a másikon Calypso rádió, ahogy 30 éve is mondták.
Bumm, most lebuktam Grafit előtt, már tudja, ki áll a nickem mögött…baszki, de béna vagyok :-D
A „napirajz” egy önálló műfaj elnevezése, mint összetett szó rég elvesztette minden kapcsolatát a naptárral.
De meg kellene kérdezni a közvéleményt, hogy az igazságérzetüknek jobban megfelelne-e a „hetirajz” elnevezés vagy mittudomén hogy kellene hívni.
Ez az internet,néha sokaknak kapaszkodó.
De sokszor tapasztaltam hogy MEGSZÓLÍTANAK TÉGED,vehetnéd a fáradtságot hogy válaszolsz nekik.
Olykor-olykor,ne csak akkor kapcsold be a szirénát amikor kritizálnak,ülj ide pár percre és röhögj velük ha úgy közelítenek ne csak máskor,amikor kellenek.
Régen ilyen voltál.
De viszont nem ismerem naebneerG-t.
Nem kértem SAJÁT RAJZOT BAZMEG, lett , véletlenül belehozzászóltam.
Jó ideje elhúztam innen,- senki nem hiszi el és le is szarom -pont most belenéztem,és a kurva pofámra nem fért rá a lakat. Talán az váltotta ki hogy mindeddig nem ugattam ezért,bár motoszkált.
Köszi a jótanácsot,éljenek az éljzenzők mint a NER-ben.
Egyrészt köszönöm a korrigálást (saját rajz), másrészt viszont léccci fogd vissza magad, kérlek, mert NER-esként minősíteni Grafit támogatását („éljenzését”) már viccnek is rossz. Engem személy szerint is bánt, mert azok közé tartozom, akik a NER miatt, vagy másképp fogalmazva, a szülőktől kapott jó értelemben vett konzervatív értékrendjük fel nem adása miatt k*ra megszívták az elmúlt évtizedben.
A rinyálásnak részemről vége.
Az a baj, haver, hogy tényleg egy büdösfasz, egy született türhő vagy. Illetve nem is ez, hanem hogy még büszke is vagy rá.
Idejösszbazmeg, tartod a markod, hogy adjanak neked rajzot, mer neked az jár. Mert jót lehet rajta mulatni, és neked ahhoz jogod van. Csakúgy. Hiszen te is ingyen dolgozol, nem kapsz fizetést a főnöktől.
Hát, haver, rossz hírem van. A cement, a sódert, de a kenyeret meg a legót is pénzért adják a boltban. Azt nem mondhatod a gyereknek, hogy Tibikém, ugorj le az ábécébe kenyér, és a pénztárnál lobogtassad ennek a faszparaszt bácsinak a kommentjét, mert egy ilyenért kézműves veknit meg egy hatospakk sörikét is adnak.
Komolyan, a legnagyobb tisztelettel a hangombsn kérlek, hogy, ahogy az író mondja: kapd be az összes faszomat.
Ezt sajnálom, ha netán az én beszólásom volt az utolsó lökés, hogy itt hagyd a Napirajzot. Amúgy idézetszerűségféle lett volna, csak nem írtam ki, hogy a vak művésznek :-) https://napirajz.hu/eleve-zsenan/
Tudod, én lennék a legboldogabb, ha néha leülhetnék közetek röhögni, mint régen. No, az van, hogy van az országban párezer ember, aki sokkal többet tud a magánéletemről, mint az jó lenne. Ez nem az exhibícionizmusom miatt van, hanem ez a „celebséggel” jár. A napirajz történetenek legelején egy reklámügynökségen üldögeltem, tologattam az egeret és minden napra jutott frusztráció, a szkenner ott volt a könyökömnél. Emilen mentek a rajzok, majd lett blog -kényszerből. A blogból lett könyv, mert kértétek. Nekem eszembe sem jutott. Lett póló, mert kértétek. Az első pakkokat bicajjal hoztam el a Szabolcs utcából.
Aztán megismertem egy lányt, kiköltöztem Olaszországba, nem ültem tovább a melegben a gép mögött, szkennerrel a bal karom mellett. Rajz is egyre kevesebb lett, mert. Kilenc óra a lakatosműhelyben, utána nem egyszerű sziporkazni. Lett masodik, harmadik, negyedik könyv, mert „mikor lesz új könyv?” Ritkán jartunk haza, ugyanannyit dedikáltam, mint a szüleimet láttam. Aztán a lány a feleségem lett és megszületett az első lányom. Hazajöttünk. Nyitottam saját műhelyt. Nem jött be. Van ez így. Jöttek más munkák a napirajz kapcsán, illusztrálasok. Igen, át kellett állnom erre a másik lábra. Tele lehetett volna baszni reklámmal a blogot. Most sincs rajta lábgomba, pénisznagyobbító, semmi. Lett még két könyv. Kértétek. 400 fogyott. Lettek pólók még. Lettek naptárak. Megszületett a második lányom. Belevágtunk egy házfelújítasba. Lett Patreon, mert kértétek. Nem saját ötlet volt, esküszöm neked. Ezt a pár sort az alagsorból, egy szieszta-kályha mellől írom. Burkolok. Így adta a gép.
Az van, tudod, hogy küzdök egy nyugodtabb élet reményében, amikor majd ülhetek a gép mögött, a balomon szkennerrel. Nem kell sajnálni, rendben vagyok. Most ez van, szopóág, majd vége lesz.
Szarfej lettem? Leszarom a közösséget? Ülök a milliókon? Így látod? Nem tűröm a kritikát? Szerinted ki vagyok ahhoz a sráchoz képest, aki akkor voltam? Normális lenne, ha ugyanaz lennék, mint aki 28 évesen voltam?
Tisztelettel kérdezem, ki vagy te, hogy úgy erzed, pálcát törhetsz felettem? Ráadásul néhány havonta, ugyanúgy? Csalódtál bennem, rendben. Nyilván nem vagy egyedül. Nagyon sajnálom, mást nem tehetek. A napirajz elbaszódott, béke poraira.
Milyen egyszerű a világhírű írók dolga. Írnak harom sikerkönyvet, és a jogdíjakból eleldegélnek a továbbiakban. Jó lehet nekik, nekünk ez nem adatik meg.
Írj kritikát, hogy szarok a rajzok (már, amennyire az kritika) de azt a véleményed, hogy szar alak lettem, azt vagy tartsd magadban, vagy ismerd meg a teljes képet. Bár, ennél többet nem adnék ki magamról. Minden jót az életben, ha nem találkoznánk többet. Béke.
Minden nap idejövök, és tájékozódom, van-e rajz? Nem tagadom, hogy csöppet csalódom, ha nincs – de aztán másnap újfent itt vagyok. És ha beüt a rajz a határba, akkor öröm van meg bódottá’!
Egyben jelzem, tökéletesen megértem Grafitot, és örülök annak is, hogy normálisan reagál a felvetődő kritikákra. (((Nem „felmerülő”, mert a merülés egy lefelé tartó folyamat, így a közítélettel és -használattal szemben semmi sem képes „felmerülni”.)))
Rádiósként egyenesen köszönöm, hogy egyszer el lettem gyepálva, ugyanis a rajzod (hiszed vagy sem, de ettől még igaz) erősen elgondolkodtatott néhány jelenségen az életben – így a magaméban is.
Szóval: ha jön rajz, jó lesz! Én tuti kivárom. A kritika meg olyan, hogy mindenki ad- és kap belőle az életben.
Vannak napirajzos pólóim…amikor Magyarországon viselem, néha felismerik, hogy némmmá’, napirajzos? Igen, az. Milyen fasza. Neked miért nincs? Nincs rá pár ezer forintod? Két napi cigiadagod. Pár napi energiaital adagod. A gamer fejhallgatód egy tizede. Egy hét alatt többet dobálsz be a kávé- és üdítő automatába. Az okosórádhoz ennyiért rendeltél az Aliexpressről új szíjakat. A szemüvegkereted huszada.
Nem, nem veszel. Mer’ az olyan tré. Pénzed lenne rá, a nőddel februári thaiföldi útra készülsz, egy milkából kijön. Mer’ olyan fasza a thai fjúzsön kicsön. Ha olvasod, talán magadra ismersz, csávókám. Vagy nem.
Furcsa ország ez.
Semmi nem kényszer, aki akar vásárol pólót könyvet patront, aki nem, nem. Ha valakinek nem megfelelő frekvenciával érkeznek a rajzok, vagy túl sok, túl kevés a vér, pina, az lemondja.
Nem tudom mit kell ágaskodni emiatt, inkább legyen minőségi kontent, minthogy kényszerből menjen naponta. Szerintem.
Nem sajnálom rá a havi két dollárt, úgy vagyok vele, hogy visszamenőleg meg a jövőre nézve is, belefér. Lesz majd olyan, hogy lesz több rajz. https://napirajz.hu/wp-content/uploads/tevagy.jpg
Régen (1_2) éve jobb volt a napirajz. A kocsmai, meg a szakmunkás világ találóbban volt ábrázolva, mostanában nekem már túl dadaista, főleg az operás sorozata volt az.
Régen (1_2 év óta) szólunk, hogy nem kötelező napirajzot olvasni, pólót-könyvet venni, dedikálásra járni, lefordítani idegen nyelvre másoknak, hátha megértik ezt a hungarikumot.
Dehogyis. Például én moderálom a kommenteket, tehát azt is kiengedem, ami arról szól, hogy 1-2 éve szar. Azt nem ertem, hogy dadaista. Hatbaszki, vagy én nem nezem eleg rég a napirajzot, de hogy régebben sokkal dadaistább volt, na az kurvaélet.
Most beküldöm ezt a kommentet, aztán ki is engedem :)
Ugyan már Rádiós, kiállni valaki/valami mellett kínos? Trágárkodás – anyázás nélkül visszaszólni tré? Viszont beszólni egy rajzoló művésznek menő?
Ez olyan, mint ingyenkoncerten kritizálni a fellépőt. Oly magyaros, e!
Hagyjuk. Valahol megértem, miért problémás kis hazánkban a bármilyen szinten bántalmazottak mellé állni.
Szerintem a Napirajz most is jó. A világ változik, kifogytunk a szakmunkásokból. A művészvilág még éppencsak elköhög. Sok urizáló művészléleknek derogál a gyorsétteremben kiszolgálni, így még éhbérért is fellép a világot jelentő deszkákra. Addig kell őket megörökíteni, míg ki nem vesznek ők is, mint a szikvízgyártó, a vándorköszörűs meg a színikritikus.
Én pedig abban bízom, hogy a Fett művész úr eltörli a színről a szipirtyót, mert az olasz örökzöldek is rettenetesek tudnak lenni egy idő után, Mahler pedig – mondjon bárki bármit – zseniális zeneszerző volt. Igaz, nem egy könnyű műfaj, de csak azért letolni/leölni valakit a világot jelentő deszkákról, mert a proletariátus jobban gerjed az unásig játszott Belcantokra, nos, ez egyszerűen agyfasz.
Igen, sok hallgatás után meg lehet unni a belcanto-t, ez tény. Mahler viszont elsőre is rémes. Persze ez is olyan, mint a Wagner-operák: valaki az ötödik óra végén is csillogó szemmel élvezi, valaki meg az első szünetben angolosan távozik.
Az Álligon végeztem (BSC+MSC), tehát a hegesztett zártszelvény nekem vág legkevésbé a szakmámba, de akkor is csak egyedül én vettem észre, hogy a kertkapun ugyanazon az oldalon van a zsanér is, meg a zár is?!?
Mikor kimesz az ugyfelhez felmerni a terepet es arajanlatot adni egy keritesre, majd eszreveszed hogy a konkurencia vodortarto-viragcserepkent vegezte, akkor bekussolsz es oda rakod a zarat, ahova a Strisovszki neni keri.
Elfogadod a sorsod, hogy ezen a melon nem fogsz keresni, a barkacsbolt also polcait nagyivben elkerulod, specialistaval csinaltatsz zarat ami megbirja a terhelest majd veszel uj vizmerteket is, hiaba tunik a regi is jonak.
Nem okoskodsz, megoldod.
Köszi, Grafit, hogy lett folytatás. Vitathatatlanul fontos, hogy kiderüljön, Kiskaliber Sándor építőipari tevékenységével milyen új dimenzióját nyitja meg a szenvedés kénköves poklának, de azért adjunk a kultúrának is, mert nekünk itten a brigáddal pont köllene egy ilyen kulturáltsági-műveltségi eseményről is perdöntő bizonyíték. Be is fogjuk ragasztani a jegyeket a brigádnaplóba. Ha a Mahler-est kibírhatatlannak bizonyulna, majd este kiszedegetünk néhány eldobott jegyet a szemetesből.
Stirsovszki néni annak idején nekünk földrajzot tanított az áltiskban, de arra már nem emlékeztem, hogy így hívják. Mi Dögvésznek hívtuk. De a képről egyből megismertem. Nagy szerette már akkor is a művészet. De hogy Mahlerhez mit fog szólni?
Kemény felvezetés, kiderült, Strisovszki néninek van szíve és ezt nehéz kezelni a rettegő kisembernek. Külön pont, hogy nincsenek ízléstelen kertitörpék nála, mint vártam volt…
De az a néni az utcán… két percig vizsgáltam, milyen tálib rakétafegyvert cipel, míg leesett, mi az, aztán lementem a garázsba ellenőrizni.
No igen, kertitörpe nincs, de kibelezett postás van. Az a savtartály sem tűnik bizalomgerjesztőnek… biztos, hogy nem a zöldhulladék komposztálásra való. Viszont az állványos fúrógéppel közlekedő nagyi elgondolkoztatott. Oké, hogy ma már ritka a rőzsét gyűjtő anyóka az erdei úton, akit öreganyámnak kell szólítani – na de fúrógép???
Most gondold végig. Megszólítják aEditke nénit a Kompót és Vladicsek sarkán, hogy aggyonisten öreganyám, nincs magánál véletlenül oszlopos fúró? És akkor, annak dacára, hogy ilyen illemtudóan köszönt neki a Tibi (szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál, ugyi), szégyenszemre azt kelljen válaszolnia, hogy nincs?
Így már sejthető, hogy Strisovszki néni nem valamiféle műkritikusi tevékenysége folytán kerül majd rivaldafénybe. Sokkal inkább arra tippelnék, hogy a Mahler-dalok (zongorakísérettel!) súlyos dementori reakciót fognak kiváltani a vén szipirtyóból, és így már világos, hogy a színházigazgató micsoda aljas és véres bosszút forralt Fett művészúr ellen.
Az az allvanyos furogep a nenin mindent visz, egyebkent ahogy itt Diosgyorben mondjak a tul okoskodoknak, a szarod is le van szarva, hat meg a velemenyed, ugyhogy Grafit uber alles, a tobbi meg beoszthatja a sajat teljesitmenyet, 17k rajongo mellett elfernek boven a ‘savanyu prudparasztok’ is
„Ha esetleg legalább 1000 dollár esne be egy hónapban, akkor minden hétvégén posztok lesznek. (itt és a Napirajzon is) ”
Aztán olvasd el a fejlécet
patreon,butik,naptár.
Rég nem napirajz,megsértődni nem ér.
Összefutottunk nem rég,az ünneplők akkor is rásegítettek.
A tény attól tény marad.
Szaszi, teljesen igazad van. Mit csináljak? Mondj valami okosat. A Patreonról le fogom venni azt a mondatot.
Ezen felül tényleg erdekel, a helyemben mit csinálnál? Tizenhat év után? Jó. Ne legyen több. Megélek másból.
Ver az élet amúgy is, nekem ez nem kell, hogy pár havonta jöjjön valaki és az orrom alá dörgölje, hogy kurva vagyok. Igen, kurva vagyok. Meg lehet baszni a pénzért. Igazad van. Ér.
Az miért kurvaság, hogy meg kell élned valamiből? Az összes szolgáltató abból él, hogy odatartja a pénzért. Ad valamit. Te is adsz nekünk, plusz ingyé’ is. Tehát megvan az az elv, hogy „adjátok meg a császárnak, ami a császáré és adjátok meg az Istennek, ami az Istené” – valahogy így szól.
Az, hogy az irigy faszok meg kurváznak? Ugyan, MINDEN nő kurva – aki nem velem baszik. E?
Persze. Ezt a témát már huszonötezerszer átbeszéltük. Nyilván folytatom tovább, óvodás korom óta hülyeségeket rajzolok. Az fáraszt már kurvára, hogy valaki, akiről nem lehet mást tudni, mint a nickjét, szemrebbenés nélkül rántja le a vizeslepedőt és lóbálja a mutatóujját. Mire fel? Meg miért? Meg minek? Ha valami zavarja, menjen el.
Igen, ez sajnos az internet velejárója, hogy mindig a hangos kisebbség az, ami véleményt nyilvánít, illetve az ember egyébként is hajlamos a rosszra odafigyelni.
Az 1-2 havonta valamit beugató komment sokkal jobban fáj/szembetűnő, mint a tartalmat teli szájjal, arcukon boldog mosollyal fogyasztó tömegek, még ha utóbbiakból ezerszer, tízezerszer is több van. Szeretünk Grafit! Nyilván a beugatás nem nekünk fáj, így demagóg lenne azt mondani, hogy engedd el, de amíg szar van, veréb is van, vagy mi.
Szaszi, amúgy meg ha Grafit top 10 twitch streamer lenne, vagy NERes bennfentes, akkor megérteném, hogy valaki az anyagiakkal jön, de ennyire ne legyünk primitívek már. Ha zavar, hogy megélni próbál annak ellenére, hogy elárasztod támogatásod minden formájával (főleg anyagival, persze), akkor ne támogasd és kész. Neki ugyan nem lesz jobb (sőt, jól megmutattad neki, hogy milyen fontos vagy az életében!), de legalább neked is egy frusztrációval kevesebb lesz, sőt, nekünk is, mert nem kell olvasnunk. Ha meg nem ez a helyzet, akkor gondold végig egy derűs napon, hogy miért is támogatod, és cs. j. b…. E!
Még talán annyi, hogy akinek tényleg szorulása van, ki akar törni belőle a vad, fékezhetetlen kritika Grafit művei kapcsán, akár építő jelleggel is, az nyugodt szívvel írhatna neki e-mailt, ott a címe, elérhető a menüből. Anno valaki pont az „Itt mögöttem” kapcsán szólt neki, nyugodt hangnemben, hogy a vegyület, amelyet a rajz említ, nehezen ég, én is ezért cseréltem le a francia verzióban dietil-éterre.
Ja, de e-mailben írni nem lenne nyilvános fikázás…húú, akkó’ inkább marad a kommentsor.
Gratula.
Nem is gondoltam, hogy itt is lesz impact-om :-)
Azt a rajzot meg imádom :-)
Nem szégyen a szakértőktől tanulni, nem érthet mindenki a kémiához, oszt’ nem akartam, hogy egy croissant-szájú francia rám szóljon, nem is érti a sztorit, mer’ a klórmetilén rosszul ég. Grafit beleegyezett, a fordítás elkészült, a rajz (Derrière moi) meg szétütött a helyiek közt – a spanyol csávó saját röhögőgörcsöt kapott! Epic.
Grafit egyik rajzát ( https://napirajz.hu/itt-mogottem/ ) idén februárban, az ő engedélyével, franciára fordítottam és kiraktam a kinti munkahelyemen a kávéfőző fölé ( ergo, frekventált helyre). Apropóként az szolgált, hogy végighallgattam egy szerencsétlen spanyol posztdok telefonos „beszélgetését” a kinti biztosítók egyik mintapéldányával, dettó á la „itt mögöttem”. Azt mondták a kintiek, tök megszokott szitu kinn is, de nem emlékeztek egyetlen karikatúrára sem, amely ezt feldolgozta volna. A rajz mai napig kinn van, egyedüliként a helyiségben.
Ez a zseniális Grafitban, ahogy a nagy humoristákban is, észrevenni a megszokottban a humort, kiemelni azt, ami felett az átlag elsiklik – amúgy ez utóbbi a tudományban is elég fontos.
Szóval, nekem a napirajz valami olyan „magyar” dolog, amire külföldön is vigyorogva gondolok, és látom, hogy nem kis részben teljesen más kultúrkörből érkezők is vevők rá. Hogy a magyarok egy része fintorog, beszól, fikázik, nos, megszokott, hiszen magyarok. Kérlek Grafit, lépj túl rajta, egyik füleden be, a másikon Calypso rádió, ahogy 30 éve is mondták.
Bumm, most lebuktam Grafit előtt, már tudja, ki áll a nickem mögött…baszki, de béna vagyok :-D
A „tarackkurvaanyját” az hogy van franciául?
Csak hogy edukálódjak…
Ezt már meg kell kérdeznem… :-D, valahogy csak elmagyarázom/körbeírom…Az „Itt mögöttem” még nem volt agysebészet, de ez a kifejezés odab*sz ;-)
A „napirajz” egy önálló műfaj elnevezése, mint összetett szó rég elvesztette minden kapcsolatát a naptárral.
De meg kellene kérdezni a közvéleményt, hogy az igazságérzetüknek jobban megfelelne-e a „hetirajz” elnevezés vagy mittudomén hogy kellene hívni.
Ne csinálj semmit.
Ez az internet,néha sokaknak kapaszkodó.
De sokszor tapasztaltam hogy MEGSZÓLÍTANAK TÉGED,vehetnéd a fáradtságot hogy válaszolsz nekik.
Olykor-olykor,ne csak akkor kapcsold be a szirénát amikor kritizálnak,ülj ide pár percre és röhögj velük ha úgy közelítenek ne csak máskor,amikor kellenek.
Régen ilyen voltál.
De viszont nem ismerem naebneerG-t.
Nem kértem SAJÁT RAJZOT BAZMEG, lett , véletlenül belehozzászóltam.
naebneerG-t megkövetem
Nem neki szólt,Cymantrene kapta az ampert.
De tudjátok mit?
Jó ideje elhúztam innen,- senki nem hiszi el és le is szarom -pont most belenéztem,és a kurva pofámra nem fért rá a lakat. Talán az váltotta ki hogy mindeddig nem ugattam ezért,bár motoszkált.
Köszi a jótanácsot,éljenek az éljzenzők mint a NER-ben.
Köszi a saját rajzot,örök hála.
Egyrészt köszönöm a korrigálást (saját rajz), másrészt viszont léccci fogd vissza magad, kérlek, mert NER-esként minősíteni Grafit támogatását („éljenzését”) már viccnek is rossz. Engem személy szerint is bánt, mert azok közé tartozom, akik a NER miatt, vagy másképp fogalmazva, a szülőktől kapott jó értelemben vett konzervatív értékrendjük fel nem adása miatt k*ra megszívták az elmúlt évtizedben.
A rinyálásnak részemről vége.
Az a baj, haver, hogy tényleg egy büdösfasz, egy született türhő vagy. Illetve nem is ez, hanem hogy még büszke is vagy rá.
Idejösszbazmeg, tartod a markod, hogy adjanak neked rajzot, mer neked az jár. Mert jót lehet rajta mulatni, és neked ahhoz jogod van. Csakúgy. Hiszen te is ingyen dolgozol, nem kapsz fizetést a főnöktől.
Hát, haver, rossz hírem van. A cement, a sódert, de a kenyeret meg a legót is pénzért adják a boltban. Azt nem mondhatod a gyereknek, hogy Tibikém, ugorj le az ábécébe kenyér, és a pénztárnál lobogtassad ennek a faszparaszt bácsinak a kommentjét, mert egy ilyenért kézműves veknit meg egy hatospakk sörikét is adnak.
Komolyan, a legnagyobb tisztelettel a hangombsn kérlek, hogy, ahogy az író mondja: kapd be az összes faszomat.
Ezt sajnálom, ha netán az én beszólásom volt az utolsó lökés, hogy itt hagyd a Napirajzot. Amúgy idézetszerűségféle lett volna, csak nem írtam ki, hogy a vak művésznek :-)
https://napirajz.hu/eleve-zsenan/
Tudod, én lennék a legboldogabb, ha néha leülhetnék közetek röhögni, mint régen. No, az van, hogy van az országban párezer ember, aki sokkal többet tud a magánéletemről, mint az jó lenne. Ez nem az exhibícionizmusom miatt van, hanem ez a „celebséggel” jár. A napirajz történetenek legelején egy reklámügynökségen üldögeltem, tologattam az egeret és minden napra jutott frusztráció, a szkenner ott volt a könyökömnél. Emilen mentek a rajzok, majd lett blog -kényszerből. A blogból lett könyv, mert kértétek. Nekem eszembe sem jutott. Lett póló, mert kértétek. Az első pakkokat bicajjal hoztam el a Szabolcs utcából.
Aztán megismertem egy lányt, kiköltöztem Olaszországba, nem ültem tovább a melegben a gép mögött, szkennerrel a bal karom mellett. Rajz is egyre kevesebb lett, mert. Kilenc óra a lakatosműhelyben, utána nem egyszerű sziporkazni. Lett masodik, harmadik, negyedik könyv, mert „mikor lesz új könyv?” Ritkán jartunk haza, ugyanannyit dedikáltam, mint a szüleimet láttam. Aztán a lány a feleségem lett és megszületett az első lányom. Hazajöttünk. Nyitottam saját műhelyt. Nem jött be. Van ez így. Jöttek más munkák a napirajz kapcsán, illusztrálasok. Igen, át kellett állnom erre a másik lábra. Tele lehetett volna baszni reklámmal a blogot. Most sincs rajta lábgomba, pénisznagyobbító, semmi. Lett még két könyv. Kértétek. 400 fogyott. Lettek pólók még. Lettek naptárak. Megszületett a második lányom. Belevágtunk egy házfelújítasba. Lett Patreon, mert kértétek. Nem saját ötlet volt, esküszöm neked. Ezt a pár sort az alagsorból, egy szieszta-kályha mellől írom. Burkolok. Így adta a gép.
Az van, tudod, hogy küzdök egy nyugodtabb élet reményében, amikor majd ülhetek a gép mögött, a balomon szkennerrel. Nem kell sajnálni, rendben vagyok. Most ez van, szopóág, majd vége lesz.
Szarfej lettem? Leszarom a közösséget? Ülök a milliókon? Így látod? Nem tűröm a kritikát? Szerinted ki vagyok ahhoz a sráchoz képest, aki akkor voltam? Normális lenne, ha ugyanaz lennék, mint aki 28 évesen voltam?
Tisztelettel kérdezem, ki vagy te, hogy úgy erzed, pálcát törhetsz felettem? Ráadásul néhány havonta, ugyanúgy? Csalódtál bennem, rendben. Nyilván nem vagy egyedül. Nagyon sajnálom, mást nem tehetek. A napirajz elbaszódott, béke poraira.
Milyen egyszerű a világhírű írók dolga. Írnak harom sikerkönyvet, és a jogdíjakból eleldegélnek a továbbiakban. Jó lehet nekik, nekünk ez nem adatik meg.
Írj kritikát, hogy szarok a rajzok (már, amennyire az kritika) de azt a véleményed, hogy szar alak lettem, azt vagy tartsd magadban, vagy ismerd meg a teljes képet. Bár, ennél többet nem adnék ki magamról. Minden jót az életben, ha nem találkoznánk többet. Béke.
Minden nap idejövök, és tájékozódom, van-e rajz? Nem tagadom, hogy csöppet csalódom, ha nincs – de aztán másnap újfent itt vagyok. És ha beüt a rajz a határba, akkor öröm van meg bódottá’!
Egyben jelzem, tökéletesen megértem Grafitot, és örülök annak is, hogy normálisan reagál a felvetődő kritikákra. (((Nem „felmerülő”, mert a merülés egy lefelé tartó folyamat, így a közítélettel és -használattal szemben semmi sem képes „felmerülni”.)))
Rádiósként egyenesen köszönöm, hogy egyszer el lettem gyepálva, ugyanis a rajzod (hiszed vagy sem, de ettől még igaz) erősen elgondolkodtatott néhány jelenségen az életben – így a magaméban is.
Szóval: ha jön rajz, jó lesz! Én tuti kivárom. A kritika meg olyan, hogy mindenki ad- és kap belőle az életben.
Vannak napirajzos pólóim…amikor Magyarországon viselem, néha felismerik, hogy némmmá’, napirajzos? Igen, az. Milyen fasza. Neked miért nincs? Nincs rá pár ezer forintod? Két napi cigiadagod. Pár napi energiaital adagod. A gamer fejhallgatód egy tizede. Egy hét alatt többet dobálsz be a kávé- és üdítő automatába. Az okosórádhoz ennyiért rendeltél az Aliexpressről új szíjakat. A szemüvegkereted huszada.
Nem, nem veszel. Mer’ az olyan tré. Pénzed lenne rá, a nőddel februári thaiföldi útra készülsz, egy milkából kijön. Mer’ olyan fasza a thai fjúzsön kicsön. Ha olvasod, talán magadra ismersz, csávókám. Vagy nem.
Furcsa ország ez.
Sipos Z.
Kicsit túltoltad a piros pontért,de legalább meg van.
Grafit,rajzolj Apetor ismeretlenül haveromnak egy búcsút,legalább a sárga kacsákért.
Ha belefér.
https://hu-hu.facebook.com/apetorfilm/
27.-én elment,pedig szórakoztató volt.
Többé nem írok,nyugi.
csácsá
Na tessék. Te még saját rajzot is kaptál nagy nyilvánosság előtt elkövetve, oszt mégis beszólsz a művésznek.
Semmi nem kényszer, aki akar vásárol pólót könyvet patront, aki nem, nem. Ha valakinek nem megfelelő frekvenciával érkeznek a rajzok, vagy túl sok, túl kevés a vér, pina, az lemondja.
Nem tudom mit kell ágaskodni emiatt, inkább legyen minőségi kontent, minthogy kényszerből menjen naponta. Szerintem.
Nem sajnálom rá a havi két dollárt, úgy vagyok vele, hogy visszamenőleg meg a jövőre nézve is, belefér. Lesz majd olyan, hogy lesz több rajz.
https://napirajz.hu/wp-content/uploads/tevagy.jpg
Régen (1_2) éve jobb volt a napirajz. A kocsmai, meg a szakmunkás világ találóbban volt ábrázolva, mostanában nekem már túl dadaista, főleg az operás sorozata volt az.
Régen (1_2 év óta) szólunk, hogy nem kötelező napirajzot olvasni, pólót-könyvet venni, dedikálásra járni, lefordítani idegen nyelvre másoknak, hátha megértik ezt a hungarikumot.
A rajz visszatévedt volna az 50-es évekbe? Nem mondhatja el valaki a negatív véleményét? Sztálin! Rákosi! Grafit!(?)
Holnap lövészet is lesz a kritikusokra?
Ugyan már, azze.
Dehogyis. Például én moderálom a kommenteket, tehát azt is kiengedem, ami arról szól, hogy 1-2 éve szar. Azt nem ertem, hogy dadaista. Hatbaszki, vagy én nem nezem eleg rég a napirajzot, de hogy régebben sokkal dadaistább volt, na az kurvaélet.
Most beküldöm ezt a kommentet, aztán ki is engedem :)
Ugyan már Rádiós, kiállni valaki/valami mellett kínos? Trágárkodás – anyázás nélkül visszaszólni tré? Viszont beszólni egy rajzoló művésznek menő?
Ez olyan, mint ingyenkoncerten kritizálni a fellépőt. Oly magyaros, e!
Hagyjuk. Valahol megértem, miért problémás kis hazánkban a bármilyen szinten bántalmazottak mellé állni.
Ez nem egy lélekbúvár fórum, hogy hosszan értekezzünk arról, mit és miként értettél félre.
Maradjunk tömören annyiban, hogy Grafit nálad nagyságrendekkel értelmesebben vette le a hozzászólásom lényegét, értelmét – s nekem ennyi elég is.
Segítek: a tiéd lehet az utolsó szó, írhatsz bármit.
Köszönöm :-)
Szerintem a Napirajz most is jó. A világ változik, kifogytunk a szakmunkásokból. A művészvilág még éppencsak elköhög. Sok urizáló művészléleknek derogál a gyorsétteremben kiszolgálni, így még éhbérért is fellép a világot jelentő deszkákra. Addig kell őket megörökíteni, míg ki nem vesznek ők is, mint a szikvízgyártó, a vándorköszörűs meg a színikritikus.
1-2 év? Micsoda tejfelesszájú beszólás :-)
teszt
Ecetes paprikás vödör, rémhulla szanzavérával, csappal fixálva. Régi haragos lehetett, az k. élet!
Telekvita.
Egy ferde faszt. A halászlén és a gyufatésztán vesztek össze.
Én pedig abban bízom, hogy a Fett művész úr eltörli a színről a szipirtyót, mert az olasz örökzöldek is rettenetesek tudnak lenni egy idő után, Mahler pedig – mondjon bárki bármit – zseniális zeneszerző volt. Igaz, nem egy könnyű műfaj, de csak azért letolni/leölni valakit a világot jelentő deszkákról, mert a proletariátus jobban gerjed az unásig játszott Belcantokra, nos, ez egyszerűen agyfasz.
Igen, sok hallgatás után meg lehet unni a belcanto-t, ez tény. Mahler viszont elsőre is rémes. Persze ez is olyan, mint a Wagner-operák: valaki az ötödik óra végén is csillogó szemmel élvezi, valaki meg az első szünetben angolosan távozik.
Boldog születésnapot, Grafit! Egészség legyen!
passata–>passato remoto
nice!
Vladicsek 70?
Az Kompót sarok. Ott törte rommá Bécikém az imprezát…
Széjjpöjgő!
( https://napirajz.hu/630 )
Mester megragadóan ragadta meg az idegesítő kerti farmernadrág virágtartók idegesítőségét.
Az Álligon végeztem (BSC+MSC), tehát a hegesztett zártszelvény nekem vág legkevésbé a szakmámba, de akkor is csak egyedül én vettem észre, hogy a kertkapun ugyanazon az oldalon van a zsanér is, meg a zár is?!?
Nyert.
Ezen a ponton kapcsolódik a történet Kiskaliber Sándor építőipari tevékenységéhez.
Találtál egy Grafit-húsvéti tojást. Mi meg megdobálunk érte, mert nehogy má’ jobb legyé’, mint mind.
Mikor kimesz az ugyfelhez felmerni a terepet es arajanlatot adni egy keritesre, majd eszreveszed hogy a konkurencia vodortarto-viragcserepkent vegezte, akkor bekussolsz es oda rakod a zarat, ahova a Strisovszki neni keri.
Elfogadod a sorsod, hogy ezen a melon nem fogsz keresni, a barkacsbolt also polcait nagyivben elkerulod, specialistaval csinaltatsz zarat ami megbirja a terhelest majd veszel uj vizmerteket is, hiaba tunik a regi is jonak.
Nem okoskodsz, megoldod.
Köszi, Grafit, hogy lett folytatás. Vitathatatlanul fontos, hogy kiderüljön, Kiskaliber Sándor építőipari tevékenységével milyen új dimenzióját nyitja meg a szenvedés kénköves poklának, de azért adjunk a kultúrának is, mert nekünk itten a brigáddal pont köllene egy ilyen kulturáltsági-műveltségi eseményről is perdöntő bizonyíték. Be is fogjuk ragasztani a jegyeket a brigádnaplóba. Ha a Mahler-est kibírhatatlannak bizonyulna, majd este kiszedegetünk néhány eldobott jegyet a szemetesből.
Stirsovszki néni annak idején nekünk földrajzot tanított az áltiskban, de arra már nem emlékeztem, hogy így hívják. Mi Dögvésznek hívtuk. De a képről egyből megismertem. Nagy szerette már akkor is a művészet. De hogy Mahlerhez mit fog szólni?
a néni mészáros-e?
Hát mészárja, az van neki.
Húha! Grafit megint a kulturális periféra szubkultúrájának ingoványos területén tartja finom művészujjait!
Attól tartok, a koncertnek komoly visszhangja lesz! :)
Konzervtiborból a néni mosolya kiszívta az élet.
Valamiért nem szeretném megnézni a néni pincéjét.
Hátul a vederben csontok, mellette bordák. Akármilyen – elég nagy – gerincesből származhatnak, nem feltétlenül kell arra gondolni, hogy emberből.
Ajjaj….ebbe bele van kódolva a mészárszék…
Kemény felvezetés, kiderült, Strisovszki néninek van szíve és ezt nehéz kezelni a rettegő kisembernek. Külön pont, hogy nincsenek ízléstelen kertitörpék nála, mint vártam volt…
De az a néni az utcán… két percig vizsgáltam, milyen tálib rakétafegyvert cipel, míg leesett, mi az, aztán lementem a garázsba ellenőrizni.
No igen, kertitörpe nincs, de kibelezett postás van. Az a savtartály sem tűnik bizalomgerjesztőnek… biztos, hogy nem a zöldhulladék komposztálásra való. Viszont az állványos fúrógéppel közlekedő nagyi elgondolkoztatott. Oké, hogy ma már ritka a rőzsét gyűjtő anyóka az erdei úton, akit öreganyámnak kell szólítani – na de fúrógép???
Most gondold végig. Megszólítják aEditke nénit a Kompót és Vladicsek sarkán, hogy aggyonisten öreganyám, nincs magánál véletlenül oszlopos fúró? És akkor, annak dacára, hogy ilyen illemtudóan köszönt neki a Tibi (szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál, ugyi), szégyenszemre azt kelljen válaszolnia, hogy nincs?
Igen, köszi, hogy leírtad, én is pont erre a következtetésre jutottam.
Valóban kínos helyzet lenne. Célzott kérdésre oszlopos fúró a válasz. A körülményes körülírással érdeklődő egyén csupán (15 éves) hiltit kaphat.
Modern korban élünk, kérem. Egy tisztességes asszony mindig hord magánál oszlopos fúrót.
Lomtalanítás volt a héten, na bumm. Ki mit szed fel az utcán, azt rakja a Vaterára. Nem jut mindenkinek echte Singer (vagy Stinger :-) ).
Kurvanagy!
Mi lesz itt még… :)
Passato remoto :DDDD
A Csöcsey Gazsi nem véletlenül szokott rá az alkoholra, úgy látom.
Akkor Suszterné is színrelépett?
Csudát. Ez a Striszovszki néni. Benne lesz a Híradóban.
Hát.. Ha benne lesz, hát benne lesz!
Így már sejthető, hogy Strisovszki néni nem valamiféle műkritikusi tevékenysége folytán kerül majd rivaldafénybe. Sokkal inkább arra tippelnék, hogy a Mahler-dalok (zongorakísérettel!) súlyos dementori reakciót fognak kiváltani a vén szipirtyóból, és így már világos, hogy a színházigazgató micsoda aljas és véres bosszút forralt Fett művészúr ellen.
régmúlt a csávó?
Uh.
Bajsejtelem gyötör. Ez a történet nem komédia lesz…
Első?
Nem